jamie oliver

nem hazudik. valamelyik karácsonyra kaptam a jamie természetesen c. könyvet, s ebből sütöttünk erával 1 pitét. egészen használ6ó ez a szakácskönyv. igaz szájbarágós, fele helyen elférnének a receptek, van benne sok kép. de jól néz ki. érdekesen van fényképezve. nem olyan fényes és csillogós. olyan esős anglia hangulata van, és mégsem nyomasztó. jó a dizájnja (jesszum, nem hittem volna, hogy eljutok 1x oda, hogy dizájnt írjak design helyett. amúgy valószínű nem ez az 1. alkalom, csak most tűnt fel)  azokkal a kis répákkal, karalábékkal stb.- mintha krumplinyomdával lenne odapöttyintve.
most írjam le a receptet?
oké. csak nagy vonalakban.

pite tésztához:
500 g liszt
250 g hideg vaj (mi kockarámáztunk, szegénység van:)
100 g barna porcukor (mi simát hazsnáltunk)
1 citrom reszelt héja
2 egész tojás
2-3 ek. hideg tej

a szokásos módon összegyúrjuk a pite tésztát, becsomagoljuk, s bevágjuk a hűtőbe min. fél órára. gondolom ez mindenkinek megy. ha mégsem, akkor leírom. hadd teljen a hely, hejj: 1 tálba szitáljuk a lisztet, arra porcukrot. a margarint (most jön az idei felfedezésem) felvágom csíkokra, beledobálom a lisztbe, majd a lisztes kezeimmel kis kockákra tördelem. így liszt alatt nem lesz minden ragacsos, könnyen szétválnak a kis kockák. majd szétmorzsolom a kezemmel. legyen minden hideg, hogy ne olvadjon szét a vaj. ezután belekeverem (elnézést, hogy nem vagyok következetes a személyragokat illetően) a citromhéjat, majd a felvert tojással és a tejjel tésztává gyúrom. ahogy adja, annyi tej

töltelék
8 alma magház és héj nélkül 1enként 16ba vágva (kétfajta almát írt, mi almából és körtéből)
pirosribizli a fagyasztóból. mondjuk 2 dl. nem kell sok.
1 kk. őrölt gyömbér
100 g cukor
50 g vaj. margarin

olvasztott vajon megpirítod (E/2 még nem volt:) a cukrot, rádobod az almát, gyömbért. puhára párolod, végén bele a ribizli. langyosra hűtöd, lecsöpögteted.

a hideg tésztát kettéveszed, kinyújtod lisztezett deszkán majdnem 1 cm vastagra. 1 kizsírozott piteformába (d=30 cm) teszed az 1ik tésztakört. rászórod a tölteléket, és megöntzöd a hátramaradt lé felével. lekened a tészta széleket felvert tojással, erre kerül a másik tésztalap. széleket összenyomkodod. lekened tojással a tetejét, jól meghinted porcukorral, fahéjjal (ezzel kevésbé :), bevagdosod pár helyen, betolod az előmelegített sütő aljára. igen, az aljára. én légkeverésre kapcsoltam, én kb. 20 perc után az alsó rácsra tettem, mert féltem, hogy megég. nem égett meg volna szerintem. látszott, mert üveg piteformába tettük. legközelebb megkockáztatom a sütő alján sütést. 50 perc kell neki.  a tészta szépen átsült

ősz
elkezdődött ma az ősz. tavaly november 23-án kezdődött. 6ározottan azt éreztem. megjegyetem, mert márni voltunk oroszlányban. könnyű volt kikeresni a dátumot.
meg-fagyok. és ezt kell elviselni fél évig... vagy még sokkal rosszabbat. a forraltbor és a sütőtök meg a barna pulóverem vígasz a hidegre. remélem, 1x elmúlik ez a rettenetes végtag fázás. főleg a talpamé. 3 zokni van rajtam és bundás papucs. mintha hóban járnék. forróvizet teszek 1 befőttesüvegbe és azt szorongatom.

ez itt 1 calzone. nincs kedvem megfordítani a képet. elég jó lett :) kiültünk a teraszra elfogyasztani. pont odasüt a nap. és már csak arra koncentráltunk, hogy hű de forró, miért ilyen forró? megállapít6juk, hogy a calzone langyosan vagy szobahőmérsékleten a legfinomabb. úgy kijönnek az ízei.
majd összeszedem magam.